Csak úgy!

Szeretem olvasgatni a blogokat, nemcsak az ismerősöket, de az ő ismerőseikéit is. Ezenkívül a fészbukon tagja vagyok a Magyar bloggolók fórumnak és ott is találok sok érdekes blogot. Úgy vettem észre sok fiatal blogol. Idősebb korosztály kevésbé blogol. Ma felhívott egy régi barátom és éppen arról beszéltünk, hogy ő pl. nyelvtanulás szinten tartás miatt több csoportot tart, de a részvétel esetleges. Mondtam, hogy amikor eljön az az idő, hogy nyugdíjba mész (akár akarsz akár nem!) akkor azt fogod csinálni amit addig nem tudtál de akartál. Aztán hamar rájössz, hogy nem teljesen úgy van. Jobban időhiányban szenvedsz mint akkor amikor dolgoztál. Ez sok minden olyanból adódik, amire nem számoltál és itt nem a betegségeket akarom említeni. Ki kell alakítani a napirendedet, bizonyos szokásokat stb. Az nagyon jó, ha valakinek van hobbija, mert az a gondolatait aköré irányítja. Én pl. sokáig jártam könyvtárba. A kerületi Szabó Ervinbe és az Idegennyelvű Könyvtárba. Kész felüdülés és kiszakadás az otthoni légkörből. De aztán a családon belüli elfoglaltságok ezeket az elmeneteleket megszüntették. Helyette lett egy e-book-om és a könyv keresés. Így viszont sok könyvet olvasok. Szeretem a könyves blogokat és felhívják sokszor a figyelmemet egy-egy érdekes könyvre. 

Ez a Széll Kálmán tér (Moszkva tér) tegnap nem volt vízesés, de örömmel figyeltem a kertészek munkáját, akik a zöldet igyekeztek rendbe tenni és több fát újabb alapra helyezni. Jó volt figyelni munkájukat és remélem szép lesz minden. Az órára olyan jelzőt tettek, ami minden időben látható. Vasárnap reggel láttam, hogy kezdi a tér visszanyerni régi képét. Innen mentünk a Mammutba, mivel férjem mobiljában az akku felmondta a szolgálatot. Hiába írtuk be a PIN kódot, kérte a PUKK-ot is. Ráadásul a mobil a fiam nevén van. Akkut megvettük, mentünk a szolgáltatóhoz. Ott derült ki, hogy a PUKK-ot nem kaphatja meg, menjen be a fiam. Ha már ott vagyunk megkértem, hogy az én mobilomnál is nézze meg a PUKK-ot. Elkérte a személyit, lakcímkártyát. Mondjam meg a számát a telefonnak. Véletlenül az utolsó két számot fordítva mondta, erre közölte, hogy sajnos ez egy másik mobil. Kértem, hogy pontosítsa és bediktáltam a jó telefonszámot. Na meglett és megkaptam a PUKK számot. Csak egy kis segítőkészség kellett volna, hiszen ott volt előtte a személyim, aminek alapján már kikereste a számomat. Esetleg rákérdez, biztos hogy jól mondta a számot. Ezzel nem ad ki titkot csak segít. Többször észrevettem, hogy az ott ülő igen gyakran változó ügyintézőknél (tisztelet a kivételnek!) hiányzik a segítőkészség. Sajnos a várakozás alatt és a hívott szám rossz elhelyezése miatt egyre idegesebbek lesznek az ügyfelek. Az ügyintézők ülnek az ügyfelek állnak így bizony nem a legkényelmesebb a kérdezés. Nem tudom ezekre az apróságokra a tanfolyamot vezetők nem gondolnak? (az ügyintézők kiképzésénél?)