Csak úgy!

Nem arról akarok irni, hogy miért nem irok. Lenne erre is kifogásom, de van egypár -sajnos- igen elfogadható okom. Nagyon szeretnék irni, sok közlendőm van, de sokminden visszatart. Egyrészt azok a megjegyzések, hogy miért irnak egyesek a saját életükről stb. Ezen túlteszem magam. A fő ok inkább abban van, hogy a szememmel van baj. Semmi különös, de mégis. Kb. 3-4 éve mentem orvoshoz ujabb szemüveget feliratni. Nagyon rendes orvos volt és közölte, hogy glaukomám van (zöldhályog) és elküldött egy ujabb vizsgálatra.  Elmentem persze egy másik orvoshoz is, aki alátámasztotta a diagnózist. Kaptam szemcseppeket és rendszeresen kell járni kontrollra. Közben az orvosok is változtak, jelenleg egy nagyon szimpatikus és nagytudású orvoshoz járok. Talán a rendszeres vizsgálatok segitettek és a szemnyomás is csökkent. A betegségeknél a megelőzés a legfontosabb és ez nálam bevált. Sajnos a szürkehályog kifejlődését viszont nem oldotta meg, de annak a megfigyelésén segitett. Igy kb. fél éven belül kerülök mütétre az egyik szememmel. A számitógép nem probléma, ami probléma az a távolba nézés. Mindezt miért irtam le? Na nem azért, hogy bárki is sajnáljon, vagy elkezdje, mi közöm ehhez. Azért irtam, hogy felhivjam a figyelmét mindenkinek, hogy az egészsége az a legnagyobb kincs és vigyázzon rá. A legolcsóbb megoldás a megelőzés. Ehhez persze orvosokhoz kell járni, de jobb elöbb mint késöbb. Nem kell hipohondernek lenni, de saját magára mindenki csak maga tud vigyázni. Hosszabb irásokra nem mindig vállalkozom, a Facebook-on gyorsan végigfutok, lájkolok, megosztok és megyek a dolgomra. Azért varrok is, hál istennek rövidlátó vagyok igy közelre szemüveg nélkül ragyogóan látok. Távolra is, de nem az a ragyogó. Na ma ennyi!