Tanfolyam-1

A cimben tanfolyamot irtam és arról a két tanfolyamról szeretnék irni, amelyek az idei ill. tavalyi Határtalanul-on voltak orosz vendég előadókkal. Mindkét tanfolyamon én tolmácsoltam és az előadó utazásának szervezésében is részt vettem. Mindkét tanfolyam témájában volt némi vita (Nelli: Térbeli virágok, Kszénia: Őrült szoknya) de úgy érzem, mind a kettő sikeres volt. Megigértem többeknek, hogy irok a "szoknyás" tanfolyamról. Hozzáteszem, hogy én tolmácsoltam, tehát jegyzetelni nem volt módom, a tanultakat kipróbálni (különösen a tanári útmutatással a szinek és formák összeállitásában)nem tudtam, de amit megjegyeztem azt közreadom. Természetesen hozzáolvastam, mert érdekelt a téma. Azonkivül egy foltostársnő kérdezte, hogy na milyen volt? Én kezdtem magyarázni amit Kszénia a szinekről a formákról beszélt, de ő legyintett, ez csak rizsa a technika milyen? Elgondolkoztam, hogy valóban "rizsa" volt amit hallottam, vagy csak olyan elméleti rész, ami igenis szükséges ahhoz, hogy a foltmunkáinkat jól csináljuk. Én úgy érzem, hogy túl vagyok a foltvarrás alapjain, a technikákat ismerem, de bizonyos elméleti részek behatóbb tanulmányozása szükséges.
A negyedik kép egy orosz nyelvű könyvsorozat egyik könyve, amit sikerült megszereznem. Ezekben a könyvekben neves amerikai foltvarrók irják le tapasztalataikat egyes területeken. Ezért a sorozat cime: A mesterség titkai. Ez Joan Colvin (aki festőből lett foltvarró) a természet motivumai a quiltekben cimmel megjelent könyvében ad nagyon jó tanácsokat igen közérthető módon.
Úgy éreztem, ez a három téma öszzefügg és kis leirásomat (amit több részben kivánok
közreadni)ennek jegyében irnám meg.
Mindkét orosz előadó egy moszkvai pedagógiai Főiskola művészképző szakát végezte. Tanitottak iskolákban, majd később önállósitották magukat. Nelli mikor megismerkedett a foltvarrással, úgy gondolta, hogy az addigi rajzait -ahol főleg virágokat jelenitett meg- textilanyagokból csinálja. Sok próbálkozás után jutott el addig, hogy úgy gondolta, ideje tudását továbbadni és rendszeresen tart tanfolyamokat. (ezeket Mester Kurzusoknak hivják: MK) Kszéniát kiskorában édesanyja öltöztette saját készitésű ruháiban, majd ő kezdett el saját magának ruhákat varrni. Mikor megismerkedett a foltvarrással, akkor határozta el, hogy foltvarott öltözékeket készit. Hamarosan nagy sikerre tett szeret és rendszeresen készit bemutatókat külföldi kiállitásokon. Moszkvában rendszeresen tart MK-okat. Létrehozott egy 6 fős csoportot ahol közösen, de mindenki a maga izlése szerint készit öltözéket. Igy közösen próbálnak uj irányokat keresni. Szoknyáit, táskáit mindig egy-egy összeállitásban késziti. Tehát a szoknyához vagy táskát, vagy mellényt vagy sapkát csinál.
Nelli azzal kezdte előadását, hogy részletesen beszélt a kompozició megtervezéséről. Ehhez sok példát mutatott. Ezután javasolta, hogy a megtervezett kompozicióhoz próbáljuk meg a meglévő anyagainkat összeválogatni. Ha úgy érezzük, hogy mégsem úgy nézne ki összeállitásunk ahogy mi szeretnénk, akkor próbáljuk meg a természetet a virágokat tanulmányozni. Sőt jó gyakorlat egy egy szép kép lemásolása. Ebből tanulhatunk, főleg a szinek kiválasztásában. Természetesen a tanfolyam egy napos volt és igy csak átfogó képet adhatott, de tudom, hogy volt aki az ott tanultak alapján szép kis képeket csinált. A technika (azaz a virágok varrása)mint kiderült másodlagos volt, az anyagok, a szinek arányának összeválogatása volt a fontosabb a kompozició készitéséhez. Ehhez személyre szabott tanácsokat adott Nelli a résztvevőknek.
Kszénia előadásában a szinekről beszélt sokat. Hosszabb tanfolyamon azzal kezdi a munkát, hogy mindenki egy alapszinre ráhelyezi a kedvenc szineit. Ennek a szinkavalkádnak az arányait és mennyiségét személyre szabottan beszéli meg a résztvevőkkel. Igy ez a kis szinskála mindig szem előtt van és ezt tudják a munkájukhoz használni. Igen érdekes volt, mikor az egyik részvevő közölte, hogy neki a narancs a kedvenc szine és ennek megfelelően tett az összeállitásban sik narancsot. Kszénia kivette és csak egy kis rész maradt narancsban. Igy a kész műben ez a kis rész annyira erősen kiviláglott, hogy a szemet mindig odavonzotta.
Szóval ezzel csak igen röviden tudtam ezt a "rizsát" közreadni, a továbbiakban Kszénia tanfolyamából a táska és a szoknya technikai elkészitését fogom bemutatni. Természetesen mindezt Kszénia beleegyezésével egy honlapról vettem az alapot.

Foltoskodás

Tegnap a békásmegyeri csoport szervezett a Kelenfolt csoporttal közösen egy kiállítást és közös varrást. Mivel én a kelenfolt csoport tagja vagyok, így a csoportomat képviseltem a rendezvényen. Kiállítás, árusítás és bemutatók voltak különféle technikákból, tombola és zsákbamacska árusítás. A rendezvény szervezésének nagy részét természetesen a békásmegyeriek csinálták, hiszen a tombola tárgyait ők csinálták és a munkák nagy részét a kiállításra is ők adták. Nem beszélve Lénárt Irénke külön kiállítását, aki a csoport tagja. A 11 bemutatóból 10-et a békásiak mutatták be a Kelenfoltot én képviseltem.
Mivel már többször több helyen mutattam be a textil és cérnás "gyöngyeimet" próbáltam valami újat kitalálni. Bújtam a szakirodalmat és örömmel fedeztem fel, hogy igenis divat a textil ékszer. A tervezés még ment is, de mikor jött a kivitelezés, akkor találkoztam az "alkotás" nehézségeivel. Hiába találtam ki valami újat, ha azt elkészítve a nem megfelelő anyagok megtalálása miatt nem úgy sikerült minden ahogy én szerettem volna. Viszont sok érdekes tapasztalattal gazdagodtam. Ezeket most már jobban fogom tudni hasznosítani. Szóval maga a folyamat nem volt hiábavaló és összetudok állítani egy újabb kollekciót újfajta nyakláncokból. Azt olvastam egy honlapon, hogy érdemes minőségi kiegészítőket (csatokat, kapcsokat stb.) használni, mivel az a termék értékét és kinézetét növeli. Na ezeknek a megtalálása nem könnyű.
Sokat törtem a fejem, hogyan mutassam be a dolgaimat? Végül egy pohártartó képében rátaláltam arra a tárgyra, amin a nyakláncokat bemutattam. Ezen a területen is még fejödni kell. A többiek, akik bemutattak valamit, általában kicsi gyorsan elkészithető tárgyak voltak, hozzá kis csomagok leírással. Én ezt nem tudtam megcsinálni, hiszen többfajta dolog volt és többféle technika.
Mindezek ellenére úgy érzem sikeres volt a bemutatóm, a rendezvényről most nem írok, mert az nagyon jól sikerült.
A képeket nem én csináltam, mert természetesen otthon hagytam a fényképezőgépem. Így Bubsza képtárából vettem át ezt a két képet.

Jó volt találkozni a sok ismerőssel és megint felvetődött bennem, hogy mit tekintünk foltvarrásnak? Aki egyedül nagy képeket hoz létre, vagy aki sok kis apróságot, vagy táskát. Lénárt Irénke kézzel varrott és tűzött klasszikus képei mindenkinek tetszenek? Vagy a gyors technikával előállított nagy takarók? De a kiállításon nagyon sokféle mű volt kiállítva és szerintem mindenki megtalálta a magának megfelelőt. Talán ez a jó benne, hogy nagy a választási lehetőség és mindenki azt választja amihez kedve van.

Határtalanul

Megvolt a foltos társadalom évi nagy rendezvénye. Sok munka, szervezés előzte meg, de mint mindig, jól sikerült. Az idei hibák -ha voltak- jövőre ki lesznek javitva, hogy lehessen újakat találni. Nekem a sok találkozás, ha sokszor csak rövid pár szavas szóváltás formájában is, jelentett a legtöbbet. Én közösségi embernek tartom magam és szeretek az emberekkel, ismerősökkel találkozni. Szeretnék egy két blogbejegyzést szentelni a tanfolyamon tanultaknak, de jelenleg egy csoport kiállitásra készülök. Sajnos igy év vége felé nagyon összejönnek a programok, az ember azt se tudja hova menjen, kit szeressen. Aztán az idő és az élet dönti el. A képen az az orosz hölgy látható, akinek a kiállitási ruháit láthattátok a lépcsőfordulóban. A táska szombaton ott volt, de vasárnap már nem tettük ki, itt viszont mindenki megnézheti. Nekem nagy élmény volt a tanfolyamán ott lenni.